Fekete humor/zsa Csak erős idegzetűeknek!

Évek óta tudnom kéne gonoszul nevetni – legalábbis drámatagozaton végzett csemetém szerint, aki aztán végiggyakorolt mindenféle nevetést, kacagást, röhögést, vinnyogást, szelíd mosolyt….
És ezt a tudományát nem átallott bevetni a családi életben sem, céljai eléréséhez, húgocskájával egyetemben… Aki szintén profi, és szintén drámatagozatos. 🙂
Én csak a szituációs játékokig jutottam, egy papucsférjjel az oldalamon, anno 15 éves koromban, és itt meg is állt a tudományom. Igazából irtózom mindenféle alakoskodástól. Igaz, meg is jártam már néhányszor, megtapasztaltam, hogy ritkán kifizetődő csak őszintének és nyíltnak lenni. Mentségemre szolgáljon, én nem vagyok színész. Valószínű, hogy egy színész ezt nem mossa így össze.
Szóval, még mindig nem tudok gonoszul nevetni, hiába adta a mintát a lányom, nem bírtam kipréselni magamból egy gonosz hangot sem. Még ma sem. Kérlelt: “Anya, nem akarok úgy meghalni, hogy nem tudsz gonoszul nevetni!” Mire én rávágtam: “Jó, majd a halálos ágyadnál nevetek ‘gonoszul’.”
Szegény lány fetrengett a röhögéstől, és nyugtázta, hogy akkor majd boldogan fog meghalni.
Hogy mit meg nem tesz az ember a gyerekéért?! 🙂

Fekete humor/zsa Csak erős idegzetűeknek!

Évek óta tudnom kéne gonoszul nevetni – legalábbis drámatagozaton végzett csemetém szerint, aki aztán végiggyakorolt mindenféle nevetést, kacagást, röhögést, vinnyogást, szelíd mosolyt….
És ezt a tudományát nem átallott bevetni a családi életben sem, céljai eléréséhez, húgocskájával egyetemben… Aki szintén profi, és szintén drámatagozatos. 🙂
Én csak a szituációs játékokig jutottam, egy papucsférjjel az oldalamon, anno 15 éves koromban, és itt meg is állt a tudományom. Igazából irtózom mindenféle alakoskodástól. Igaz, meg is jártam már néhányszor, megtapasztaltam, hogy ritkán kifizetődő csak őszintének és nyíltnak lenni. Mentségemre szolgáljon, én nem vagyok színész. Valószínű, hogy egy színész ezt nem mossa így össze.
Szóval, még mindig nem tudok gonoszul nevetni, hiába adta a mintát a lányom, nem bírtam kipréselni magamból egy gonosz hangot sem. Még ma sem. Kérlelt: “Anya, nem akarok úgy meghalni, hogy nem tudsz gonoszul nevetni!” Mire én rávágtam: “Jó, majd a halálos ágyadnál nevetek ‘gonoszul’.”
Szegény lány fetrengett a röhögéstől, és nyugtázta, hogy akkor majd boldogan fog meghalni.
Hogy mit meg nem tesz az ember a gyerekéért?! 🙂

Kis mese a boszorkányról

Most, hogy Bori lányomat baleset érte, és a sebek miatt átmenetileg oda lett a szépsége, eszünkbe jutott egy régi kis epizód, még úgy 6 éves korából.
Sétáltunk az utcán, szépen felöltözve. Én fogtam Bori kezét, ő a kishúga kezét, és jött velünk szembe az utcán egy nagyon öreg néni, fekete viseletben, nagy szoknya, fekete ujjas… Megszólított bennünket, hogy milyen aranyosak ezek a kislányok, és kezdett kedveskedni… Az én Borikám, -aki máskor egy szigorú tekintettől megrémül, – viszont bátran felkiáltott: “Én nem félek ám a boszorkányoktól!”
Úgy sajnáltam szegény nénikét! Mellesleg alig kaptam levegőt a meglepetéstől, hogy miket tud/gondol a lányom. :- P

Kis mese a boszorkányról

Most, hogy Bori lányomat baleset érte, és a sebek miatt átmenetileg oda lett a szépsége, eszünkbe jutott egy régi kis epizód, még úgy 6 éves korából.
Sétáltunk az utcán, szépen felöltözve. Én fogtam Bori kezét, ő a kishúga kezét, és jött velünk szembe az utcán egy nagyon öreg néni, fekete viseletben, nagy szoknya, fekete ujjas… Megszólított bennünket, hogy milyen aranyosak ezek a kislányok, és kezdett kedveskedni… Az én Borikám, -aki máskor egy szigorú tekintettől megrémül, – viszont bátran felkiáltott: “Én nem félek ám a boszorkányoktól!”
Úgy sajnáltam szegény nénikét! Mellesleg alig kaptam levegőt a meglepetéstől, hogy miket tud/gondol a lányom. :- P

Lila táska

Már nagyon vártam, hogy végre kisüssön a nap, hogy le tudjam fotózni ezt a táskát. 🙂
Ez a legújabb, ezt én használom, erről megismertek, utcán, kiállításon, textilboltban…
Ezt nem fogom eladni. És jó drágára árazom be, ha valaki ilyet szeretne.. ; o)
A fő minta igazából a porcelánmintákat idézi nekem, amiket lázadó tinédzser koromban ki nem állhattam. Részben, mert nem a saját kultúránk, -akkoriban a magyar népművészetbe voltam szerelmes-, részben pedig azért, mert a porcelánfestő-karrier ígérete a rabságot, a robotot jelentette számomra.
Azóta azért toleránsabb lettem más kultúrákkal szemben, és megtanultam azt is, hogy mindennap dolgozni kell. (Hacsak nem születik az ember lánya királyi családban. 🙂 )

Lila táska

Már nagyon vártam, hogy végre kisüssön a nap, hogy le tudjam fotózni ezt a táskát. 🙂
Ez a legújabb, ezt én használom, erről megismertek, utcán, kiállításon, textilboltban…
Ezt nem fogom eladni. És jó drágára árazom be, ha valaki ilyet szeretne.. ; o)
A fő minta igazából a porcelánmintákat idézi nekem, amiket lázadó tinédzser koromban ki nem állhattam. Részben, mert nem a saját kultúránk, -akkoriban a magyar népművészetbe voltam szerelmes-, részben pedig azért, mert a porcelánfestő-karrier ígérete a rabságot, a robotot jelentette számomra.
Azóta azért toleránsabb lettem más kultúrákkal szemben, és megtanultam azt is, hogy mindennap dolgozni kell. (Hacsak nem születik az ember lánya királyi családban. 🙂 )

Na, én is ráakadtam, már kétszer is…


Úgyhogy csatlakozom. 🙂
Ez a blokkocska úgy készült, hogy nagyon örültem az új varrógépem hímzésmintáinak, és ezen próbálgattam. De olyan szépek lettek a színei, hogy még akartam belőle csinálni valamit. Viszont annyi takaróra nincs időm, amennyit kigondolok… 😉 – úgyhogy ha lesz időm, “lidis”, vagy bármilyen szatyrot varrok belőle. Így ötletnek itt megvár. 🙂
A zöld háttér nem biztos, mert nekem leginkább a közepén lévő zöld tetszene, de az elég vékonyka egy bevásárló táskának. Na, majd kialakul.

Na, én is ráakadtam, már kétszer is…


Úgyhogy csatlakozom. 🙂
Ez a blokkocska úgy készült, hogy nagyon örültem az új varrógépem hímzésmintáinak, és ezen próbálgattam. De olyan szépek lettek a színei, hogy még akartam belőle csinálni valamit. Viszont annyi takaróra nincs időm, amennyit kigondolok… 😉 – úgyhogy ha lesz időm, “lidis”, vagy bármilyen szatyrot varrok belőle. Így ötletnek itt megvár. 🙂
A zöld háttér nem biztos, mert nekem leginkább a közepén lévő zöld tetszene, de az elég vékonyka egy bevásárló táskának. Na, majd kialakul.

Névnapi ajándék

Igaz, már elmúlt a névnapom, de erről az ajándékról meg kell emlékezzek, mert annyira jópofa! A férjem nem egy fantáziadús ajándékozó, de ezzel az ajándékkal legyőzte önmagát, és lemosta magáról a korábbi, ezzel kapcsolatos jelzőket.
A feltalálónak is elismerés jár! 🙂
Rendeltem már ilyen alapon működő radiátort, derékmelegítőt, palacsintasütőt… ; )

Tegnap volt Kertesen a szüreti felvonulás, bál…

Kedves és szívélyes adatközlőnk szerint még senki sem szüretelt az idén. De végül is, annak is lehet örülni, hogy maradt bor tavalyról. 🙂 Fő a vidámság.:-) (Meg a jónép a 36 fokos hőségben. )
A ruhákat egyébként – a kiegészítők és a kötény kivételével- én “követtem” el.

Névnapi ajándék

Igaz, már elmúlt a névnapom, de erről az ajándékról meg kell emlékezzek, mert annyira jópofa! A férjem nem egy fantáziadús ajándékozó, de ezzel az ajándékkal legyőzte önmagát, és lemosta magáról a korábbi, ezzel kapcsolatos jelzőket.
A feltalálónak is elismerés jár! 🙂
Rendeltem már ilyen alapon működő radiátort, derékmelegítőt, palacsintasütőt… ; )

Tegnap volt Kertesen a szüreti felvonulás, bál…

Kedves és szívélyes adatközlőnk szerint még senki sem szüretelt az idén. De végül is, annak is lehet örülni, hogy maradt bor tavalyról. 🙂 Fő a vidámság.:-) (Meg a jónép a 36 fokos hőségben. )
A ruhákat egyébként – a kiegészítők és a kötény kivételével- én “követtem” el.