Címke: humor

Már azt hittem, …

… hogy minden rendben fog menni, én varrok szorgalmasan egyedül, rendületlenül… 😉 Nem akarom hosszan taglalni, de ma minden volt. 🙂 Sütöttem kenyeret tányérban és légkeveréses sütőben, sütöttem pizzás tekercset, az nem lesz elég vacsorára, úgyhogy újra főznöm kell, rohantam orvoshoz az egyik lányommal, elindítottam a másik lányomat Romániába, mert megjelent ott egy könyv, amit ő illusztrált, csak éppen nem tudtuk kideríteni, hogy pontosan mikor is indul busz oda? Közben telefont váltottam, mert úgy döntöttem, hogy ha a párom összetörte a mobilját, akkor majd én odaadom neki az én régebbi telefonomat – azt nyugodtan dobálhatja… Az új telefonom nem kompatibilis a régi simkártyámmal, úgyhogy számot is váltottam – most kb. 5 név van a telefonomban, úgyhogy ha ki kell keresni valami nevet, hamar megtalálom. 🙂
Felhívtam egy régi haveromat, hogy tudakozódjak valami felől- hát kiderült, hogy ő elmegyógyintézet lett – merthogy államvédelmi hivatal volt régen- változik a világ. 🙂
Be kell vallanom, egész nap kis hangyákkal küzdöttem a fejemben – de amikor felcsendült a Dirthy Dancing dallama az új telómon, kisimultak a gondolataim, az arcvonásaim, könnyűek lettek a lépteim és csa-csa lépésekkel cifráztam a mozdulataimat, amikor felmostam a konyhát. 🙂 Hiába, szerelmes vagyok a táncba, a zenébe, a szerelembe. 🙂
Ne is hívjatok, nem vagyunk itthon. Én sem és a hangyák sem. 🙂

Házi áldás

… és mellé egy kis hülyeség, szokás szerint. 🙂 Ez itt alul a szép része, scrap-os stílusban.


Ez pedig világi (profán) stílusban:

Hol hit, ott béke,
hol anyós, ott vége.

Bocsi, tisztelet a kivételnek… 🙂

Amúgy elhatároztam, hogy hogy ezt jó kis kreatív blogot nem fogom elrontani politikával. Ha dühöngeni támad kedvem, nyitok inkább egy másik blogot.
Amúgy megkérdeztem a páromat, hogy mit szól az utóbbi kirohanásaimhoz? Visszakérdezett, hogy hogy értem ezt? Azt szeretném megtudni, hogy logikus-e? Visszakérdeztem: Mióta akar egy nő logikus lenni? 🙂
Na jól van, ki tudjuk préselni magunkból, ha nagyon muszály, de nekem most nincs kedvem.
A takaróval közben szélegyenesbe értem, talán holnap el is készül. 🙂
Amíg ezt a bejegyzést írtam, addig kisült a hagymás kenyerem- naggyon naggyon finom lett. 🙂
Azt hiszem, hogy kenyér-mániás vagyok- evés közben vagy ötvenszer megkérdezem, hogy ugye milyen finom…?

Örömhír

Ma reggel nagyon jó kedvem lett, amikor megláttam, hogy valaki vásárolt tőlem a MESKA-n!
Jókedvemben beszkenneltem ezt a képet, amikor még kicsi volt a nagylányom… Ugyanis ő rajzolta- emlék a vallásos nevelés időszakából.

Aztán eszembe jutott egy másik rajza, aminek az a címe: Isten megbünteti azokat, akik állványokhoz imádkoznak. 🙂
Mostanában meg fog jelenni az a rajz egy református újságban, majd én is előkerítem valahonnan, elvégre a mienk. 🙂
Hát, nem árt tisztázni a fogalmakat, a szavakat… 🙂
Én pl. azt hittem kiskoromban, hogy Jézus, amikor felment az Olajfák hegyére, akkor felmászott egy fa tetejére, a legtetejére, ami már majdnem bökött is, vagy ki tudja? Nem magyarázta el senki, hogy van egy hegy, ami tele van olajfákkal, és annak az a neve, hogy : Olajfák hegye.
Arról nem is beszélve, hogy hogy lehet elképzelni az életet a

-ban! 🙂

Vicces

Ma csak vicceket fogok bepötyögni, és előre elnézést kérek azoktól, akire a következő poénok nem vonatkoznak. Viszont kérek majd valami elérhetőséget. 🙂

Miből áll egy férfi 7 fogásos ebédje?
Egy hot-dog és hat üveg sör.

Mi kell egy férfinak ahhoz, hogy kimondja: “Szeretlek”?
Legalább 10 üveg sör.

Hány férfi kell egy villanyégő kicseréléshez?
-Ugyan drágám, így olyan romantikus!

Miért kell a nőnek inkább szépnek lenni, mint okosnak?
Mert a férfiak sokkal könnyebben tudnak nézelődni, mint gondolkozni.

Hogy osztályozzák a férfiak a ruháikat?
Nagyon koszos;- koszos- ; koszos, de még hordható.

Mi a különbség az UFO és a rendes férfi között?
UFO-t már láttak.

Miért nem tudnak a férfiak jeget készíteni?
Elvesztették a receptjét.

Éppen az elalvás szélén vagyok, hátha más is, és akkor legalább ő felüdül. 🙂

Mikulásos történet(ecske )3.

Ezt nem tudom, hogy fogom jól leírni, mert nem egy nagy történet. Már majdnem el is felejtettem, csak ahogy előszedtük az emlékeinket, úgy eszembe jutott ez is.
Megyeszékhelyen laktunk, a város központjában. Ezt én nagyon előkelőnek éreztem gyerekkoromban, és nem vettem észre, hogy a város közepén kikkel, milyen emberekkel lakunk egy házban. Most a történet szempontjából ez nem lényeges.
Egyedüli gyerek voltam, az unokatestvéremet viszont szerintem testvéremnek tekintettem, mert állandóan féltékenykedtem rá. Ahogy nőttem, aztán kezdtem okosabb lenni, egyszer ki is találtam, hogy beöltözök Mikulásnak, és meglepem! 12 éves voltam. Nem tudom már, hogy honnan bukkant elő, de találtam egy régi, barna, magas szárú, elöl végig gombos-fűzős csizmát. Nem nagyon érdekelt, hogy Anyukám rosszalja a dolgot, meg nem a méretem, én a fejembe vettem, és akkor meg kell lennie! Felhúztam a cipőt, Anyukám piros pongyoláját, valami szakállt is, meg bajuszt, botot… És átbotorkáltam a város közepén, csúcsidőben- az 5 percnyire lakó unokatesómhoz. Szerencsére nem volt túl hideg. 🙂
Elmélyítettem a hangomat, de mégsem úgy emlékszem vissza az esetre, mint egy sikeres akcióra, mert mindenki felismert, én meg méltatlankodtam, hogy hogy lehetséges ez? !
Hasonló dolgot a lányaim hasonló korukban “követtek el”, amikor húsvétkor beöltöztek fiúnak, és mentek locsolni. Mert nem tartották igazságosnak, hogy a fiúk milyen jól “megszedik magukat” ilyenkor. 🙂

Mégis

Mégis kell írnom, mert megtaláltam egy kincset érő dokumentumot, amit most digitalizálnom kell!
Kisfiam első szavai, próbálkozásai, amiket felírtam. A többi gyermekemét nem tudtam felírni, akkor már időhiányban szenvedtem.
Szóval, ha az udvarra szeretett volna kimenni, azt mondta: udallalala… lala…
kampa-bekapni
cselek- cseresznye
kipolló-hintőpor
oli-óra
lelökő-leülök
anyós-aranyos
kumli-krumpli
amala-alma
cenitu-centrifuga
napocsak-napocska
lázol-rajzol
kunka-pumpa
celuka-ceruza
magja-barackmag
mosoglyó-mosolygó
okiszó-Oxibion nevű antibiotikum
dideget- (Apa) ideges (amikor munkába indul 🙂 )

Lehet, hogy ezek csak nekem/nekünk fontosak, de mégis olyan édesek!
Ja, és a legkisebb lányom évekig preszténi nagyi-nak hívta az anyukámat. A Veszprém helyett. 🙂

Fekete humor/zsa Csak erős idegzetűeknek!

Évek óta tudnom kéne gonoszul nevetni – legalábbis drámatagozaton végzett csemetém szerint, aki aztán végiggyakorolt mindenféle nevetést, kacagást, röhögést, vinnyogást, szelíd mosolyt….
És ezt a tudományát nem átallott bevetni a családi életben sem, céljai eléréséhez, húgocskájával egyetemben… Aki szintén profi, és szintén drámatagozatos. 🙂
Én csak a szituációs játékokig jutottam, egy papucsférjjel az oldalamon, anno 15 éves koromban, és itt meg is állt a tudományom. Igazából irtózom mindenféle alakoskodástól. Igaz, meg is jártam már néhányszor, megtapasztaltam, hogy ritkán kifizetődő csak őszintének és nyíltnak lenni. Mentségemre szolgáljon, én nem vagyok színész. Valószínű, hogy egy színész ezt nem mossa így össze.
Szóval, még mindig nem tudok gonoszul nevetni, hiába adta a mintát a lányom, nem bírtam kipréselni magamból egy gonosz hangot sem. Még ma sem. Kérlelt: “Anya, nem akarok úgy meghalni, hogy nem tudsz gonoszul nevetni!” Mire én rávágtam: “Jó, majd a halálos ágyadnál nevetek ‘gonoszul’.”
Szegény lány fetrengett a röhögéstől, és nyugtázta, hogy akkor majd boldogan fog meghalni.
Hogy mit meg nem tesz az ember a gyerekéért?! 🙂