Címke: japán táska

Már röstellem magam…

…de tegnap este , miután kiszorultam a szabószobából, és csak apróságot tudtam készíteni, újra elővettem a japán hajtogatóst, Colette– től.
Most azonban lefotóztam rendesen a készítés fázisait is, mivelhogy lett egy jó kis fényképezőm. 🙂

Régóta szeretek játszani a nyers és a fehér vegyítésével. Kiindulásként egy 50×50 cm-es darabbal kezdtem. A felső réteget és a flízt varrtam össze, a bélést kifordítós módszerrel oldottam meg.


A hímzés nem lett tökéletes: a gépem nagyon érzékeny az anyag vastagságának változásaira.
Utána összevarrtam az oldalak (mind a négy) felét, egyenként, kézzel.

A kis háromszögekből később zseb lett- ezeket géppel levarrtam, majd kézzel rögzítettem a “doboz” belső oldalához.


Nagyon nehéz munkán vagyok túl, most ezeket az apróságokat olyan jó csinálni! Hamar kész van, nem lehet nagyon elrontani…

Japán táska “G” jelű

Jó lenne rendesen érteni ehhez a szerkesztő bigyóhoz, amire most írok…
Szóval, elkészültem ( Colette kezdeményezése után) a japán hajtogatós hátizsákkal is, tegnap este. A fotók nem túl jók, mert az én mostani gépem csak napsütésben tud….
Na mindegy, ez a hátizsák abszolút maradékokból készült, valami közeli ismerősnek fogom ajándékozni, hogy gyakran láthassam. 🙂
Az első képhez: ilyen volt kiterítve, az alap. Sajnálom, hogy nem adja vissza a színeket úgy, amilyenek a valóságban. Én teljesen beleszerettem.



Ja, amúgy nem tudom, hogy úgy varrtam-e meg, ahogy a japánok kigondolták?

Japán táska – “h” jelű

Hát, én bezsongtam. 🙂 Elkészítettem a h jelű táskát is. Lehet, hogy egy kicsit változtattam rajta, mert ez úgyis játékon kívül van, és egy bizonyos dolog/dolgok cipelésére fog szolgálni, egy bizonyos alkalomra, egy bizonyos személynek….

Belebotlottam ebbe a másoljam-ne másoljam témába, más blogokon. Ez nálam is felvetődött, már tinédzser koromban. Akkor lenéztem a herendi porcelánt, mert a bécsi, kínai, meisseni mintákat gyártja újra és újra. Nagy ritkán vannak saját tervek is. És büszke voltam magamra, hogy a magyar nép kultúrkincse , gondolkodásmódja lehetővé teszi, hogy az ember saját mentalitásának megfelelően azt és olyat alkosson, amilyet szeretne, ami őbelőle fakad, ami szívből jön.
Aztán elkezdtem varrni. Illetve tanulni a varrást. Sok ötletet én is ellestem, mint a régi tanulóinasok a mesterüktől. Csak én könyvekből, később tanfolyamokon, aztán az internetről… Volt varrótanfolyamom két évig, meg előtte is… A tanítványaim folyamatosan kérdezgettek anyagpárosítás-ügyben. És hogy ha én bemegyek egy boltba, hogy-hogy tudok választani anyagot? Milyen színek hogy illenek össze? Stb., stb. Ez visszatérő kérdés, bárhová megyek. Azt hiszem, hogy ezt nem lehet igazán megtanulni. Valaki vagy ráérez, vagy nem.
Igaz, nekem egy műanyagflakonokból összetákolt tutaj nem műalkotás, mert nem szép. Gondolat. ki is fejez valamit, de ha nincs benne esztétikum, én nem teszem a művészet kategóriába. Ja, nem ez volt a téma.
A jogvédelem nincs rendesen szabályozva hazánkban. Rajtunk múlik, hogy ékeskedünk-e más tollával? És, hogy ez jól esik-e?
Nekem a foltvarrásban épp az tetszik, hogy nincs két egyforma dolog. Legalábbis, nagy dolgok tekintetében. (mert varrhatunk 4 egyforma ülőpárnát, ugyebár… )
Na, sok leszek már, megyek házi zsömlét sütni.

Japán táska “A” – leírással

Először is, elkészítettem egy 70x 70 cm-es “szendvicset. Először a fedlapot és a flízt tűztem össze.
Utána a fedlapra feltettem a bélést, és úgy tűztem össze.
Egy kis nyílást hagytam, és kifordítottam, a nyílást kézzel bevarrtam.
A belsejét kívülre fordítva a sarkokat összefogtam, és a fent gombostűvel megjelölt szakaszokon összevarrtam. (Én 32 cm-es részt kaptam, és a felét varrtam be. Ne csodálkozzatok, hogy ez szürke; ezt ma varrtam. 🙂 )
Az összevarrástól ilyen kis háromszögek keletkeznek, ezeknek az oldalát ha levarrjuk, 4 kis belsőzsebet kapunk. Ezen a képen látszik még az is, hogy az összevarrt részekhez kis hurkokat varrtam, és ebbe fűztem a füleket.
Elfér benne: kulcs, telefon, szemüvegtörlő kendő, rúzs…
Négy hurok van. Két db., kb. 80 cm. hosszú fület fűztem. Egyiket az egyik oldalról indítottam, másikat a vele szemben lévő oldalról, és egyszerűen megcsomóztam őket.
Íme a tatyó “lógás” közben. 🙂
És íme, letéve.
Eredetileg a lányomnak szántam, de aztán úgy döntöttem, hogy neki ezek az anyagok túl komolyak, és jó lesz ez nekem is. 😉 Neki majd varrok valami vidámabb anyagból.
Tud valaki valami táska-alkatrész szaküzeletet? Teljesen beleszerettem ezekbe a táskákba, és amúgyis táskákat szándékozom varrni ajándékba, úgyhogy be kéne szereznem ilyesmit.
Aki kedvet kapott az elkészítéséhez, annak jó munkát kívánok.
Én végigveszem mind a 8-at. 😉

Japán táska “A”

Kedves Mindenki!
Örömmel jelentem, hogy elkészült a japán táska, amit Colette hirdetett meg. A képekre sajnos várnotok kell holnapig, mert az utolsó fotóknál lemerült a gépem. 🙁
Viszont az történt, hogy hazajött hétvégén a legkisebb lánykám a kollégiumból/suliból és komoly 2 percet szánt a varrószobám megtekintésére. Közben elkezdte magyarázni, hogy szeretne egy szütyőt, de nem olyan hengereset, amilyen már van… És akkor én szorgosan bólogattam, hogy igen, meglesz az is….