Címke: kiállítás

És akkor a képek :)

5-orajegyzet, telefonszám, bori 042 4-orajegyzet, telefonszám, bori 041 3-orajegyzet, telefonszám, bori 039 2-orajegyzet, telefonszám, bori 037 1-orajegyzet, telefonszám, bori 033

Én sem tudtam, de tegnap ráeszméltem, hogy eddig nem szerettem a kiállításmegnyitókat. Ha én voltam “porondon” azért nem ,mert valahogy kényelmetlenül éreztem magamat, ha más volt a középpontban, akkor meg nem tudtam azonosulni vele. (Önző dolog, de ez van. ) Persze, kivételt képez, amikor közeli ismerősöm kiállítása nyílik, az egész más.

A tegnapi alkalom úgy alakult, hogy akik szervezték, akik részt vettek a megnyitón… akik eljöttek a megnyitóra… szinte mind régi ismerősöm, akik valamilyen szinten végigkísérték az életem utolsó húsz…egynéhány évét és ezért valódi közösségi élményem támadt, majdnem elsírtam magamat.

Ez úton is köszönöm mindenkinek, aki beleadott a dologba egy kis darabot a szívéből, hogy eljöttek, itt voltak, szerveztek, beszéltek, énekeltek, érdeklődtek… Nagyon jól esett.

És persze, büszke vagyok a lányaimra, akikből csodálatos lelkű ember lett, és kívánom nekik, bármit is fognak csinálni az életben, bárhová is veti őket a globalizáció, az élet… Maradjanak meg mindig jó és tiszta lelkű embernek, mert bár nehéz, de érdemes jónak lenni!

Meghívó kiállításra

jertek

Hát egy kicsit későn, merthogy 3 órán belül kezdődik. Ha most elindultok, még odaértek. 🙂 Közös kiállításunk lesz, a lányaimmal. Sajnálom, hogy nem volt több időm készülni rá, de hát amikor csak tudok, németül tanulok, mert kint lesz állásom német nyelvterületen. A héten meg is volt az állásinterjú, sikeres volt, nagyon örülök neki. 🙂 Ahhoz képest, hogy az ősszel kezdtem komolyan tanulni a nyelvet, – előtte csak olvasgattam szinte- igazán jó eredmény. Igaz, most egy B1 -es szintű tanfolyamon izzadok, mert bár nekem az A4 lett volna a következő lépcsőfok, az nem indult és így elvállaltam, hogy megpróbálkozom a B1 szinttel. Mit mondjak, jó nehéz. ráadásul eddig tanulni sem nagyon volt időm, mert ezer más dolgot kellett intézni. Talán majd holnap! Nagyon örülök, és nagyon motivál a siker, és hamar szeretnék jól megtanulni németül. 🙂

Most így Anyák napja közeledtével gyakran eszembe jut, hogy Anyukám is örülne, büszke lenne rám… Sajnálom, hogy nincs már közöttünk. 🙁 De ez egy külön történet.

Mindenesetre, ma örüljünk a jónak, a kiállításnak, a tavasznak…

Ha nem tudtok eljönni… nem bánom, képeket teszek majd fel. 😉

Bár élőben sokkal jobb, mint virtuálisan.

Ja igen: Erdőkertes, Faluház, ma 17.00.

Lesz süti is, Bori éjfél utánig szorgoskodott a konyhában.

Most mindent egyszerre

Most mindent egyszerre fogok leírni, elhadarni, mert aztán még sok feladat vár rám. Na meg észrevettem, hogy mindig csak a legutolsó bejegyzést olvassátok el- hát ez most négy témát fog felölelni, úgyhogy hozzatok egy jó kis teát a monitorhoz, miközben olvastok. 🙂
Szóval, ez egy kis ízelítő a vásári kirakatomból, vágykeltőnek. 🙂
Tudjátok, holnap lesz az első ünnepi bazár, a Chrismukkah. 🙂
Igaz, két hete cashflow táblázatokon dolgozom, a Cashflow Mérnök segítségével (van ingyenes és van fizetős változata is) tervezek, szervezek, rögzítek… de erről majd később. Kis idő jutott csak a varrásra, már este fáradtan nem sok telik tőlem.

Tegnap viszont Budapesten jártam, egy kisvállalkozóknak szervezett tréningen, ahol az volt a jelszó: “Mindenre van megoldás, csak nem kell elbújni a problémák elől.” Nagyon egyetértek vele. Ilyen gyönyörűen hullott a hó, ilyen szépek az esti fények- szeretem Budapestet. Vonz a forgatag, mint éjjeli lepkéket a lámpafény. 🙂

És még ez is: Bori lányomnak holnap nyílik kiállítása. Szóval: nem unatkozunk, s ha mégis így lenne, akkor nekiállnánk havat takarítani. 🙂

Posted by Picasa

Fehérje-kiállítás

Tegnap csak egy mobiltartót tudtam varrni, mert mire tényleg időm lett volna leülni “zakatolni”- ahogy a párom szokta mondani- , el kellett indulnunk egy kiállítás megnyitóra. Volt egy projekt az ELTE Természettudományi Karán, amire az én gyöngyvirágszál művésznőmet is meghívták alkotó művésznek. 🙂 Minden művész kapott egy fehérje molekulát, és ahhoz kapcsolódó műalkotást kellett létrehoznia. Az alábbi fotón a lányom munkája szerepel, bal oldalt. Jobb oldalt pedig a nikotin molekula. Így egész jól elviselhető. 🙂

A kiállítás többi képe itt tekinthető meg. Ez úton is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki szereti, támogatja és értékeli a gyermekeim tehetségét, munkáját. 🙂

Posted by Picasa

Végre van…

újra internetünk- merthogy megint nem volt.
Összegezve az eddigi problémákat: valaki elfelejtette lejelenteni, hogy van internet szerződésünk- ez most 3 éves, kb., úgyhogy nem csak Isten malmai őrölnek lassan. 🙂
Aztán a router nem vette a modem jelzéseit- na ezt már tudom kezelni.
És volt egy kábelszakadás.
Kihasználva ezt a kis időt, amíg van kapcsolat, felteszem a linket, ahol megnézehettek több képet a kiállításomról. Íme. 🙂

Most pedig el kell mennem gulyáslevest főzni- olyankor, amikor sokan vagyunk, azt szoktam, mert azt mindenki szereti. Az olvasással azóta is eléggé le vagyok maradva, pedig még leveleket is szeretnék írni…

Kék-sárga árnyalatos elkészült

Íme egy kép a kiállítás asnyagából. Itt jól látszik, hogy milyen ferde lett a gyönyörű függöny alja- majd legközelebb jobban odafigyelek. 🙂 Állítólag gyakran lesz leeresztve, hogy nézegethesse a párom. 🙂
Amúgy kissé (?) fáj a fejem- a havi hormonális hűhó…
Szóval, nagyon jó volt a kiállítás megnyitó, pedig én féltem tőle. Féltem, hogy mi lesz, ha rossz kedvem lesz? Ha nincs kedvem másokkal foglalkozni, sajnos meglátszik rajtam, és olyankor nem vagyok túl vonzó jelenség. 😛 De nem így alakult- ilyesmi eszembe sem jutott. Nagyon örültem mindenkinek, aki eljött, és most ezúton is köszönöm még egyszer, hogy érdeklődtök a dolgaim felől. 🙂
Eljöttek a kertesi foltosok is, nekik is örültem . 🙂 Tényleg, lehet, hogy varrhatnánk együtt is, csütörtökönként?
A függönnyel amúgy 9.40-kor lettem kész, szombaton. Még jutott időm kocsit mosni, min. 120 km-t autózni, felfutott szálú harisnyát kicserélni- na sminkelni már nem tudtam.
Sajna nagyon fáj a fejem, úgyhogy nézzétek a képeket. Majd lesz a kiállításról is. 🙂




Berendeztem

Nagyjából, a kiállításomat.
Nem bírtam ki, hogy meg ne mutassak valamit. 🙂

És a plakátot is ma kaptam a kezembe…


Ez már biztos, hogy így lesz.


Ennek a nyakába valami sálat szeretnék majd tenni, hogy eltakarjam a méretjelzőt. Még sosem volt ruhám próbababán. Eddig a szép alakú lányaim voltak a segítségemre, meg én magam, meg a szemmértékem. Érdekes, mert a ruha 38-as, a baba 42- től kezdődik, állítható… a berendezősegítségem többször is megmutatta, hogy a cicijét hogy lehet állítgatni. 🙂 Pasiból van, azt hiszem. 🙂 Szóval, jó ez a baba, csak kár, hogy nincs belőle több.
Kezdek izgulni. 🙂

Készülődés kiállításra

Nagyon sok minden történt mostanában. Pl. elromlott a “nagy” számítógép, úgyhogy a párom gépét vettem használatba. Ez azzal jár, hogy nem mindig tudok netezni, mivelhogy neki ez munkaeszköz.
Úgyhogy ma felteszem a nagy kérdést….
Szóval hogy a kiállításomra itt Erdőkertesen, aki el szeretne jönni, március 28-án szombaton délután… Az írjon nekem egy e-mailt, hogy küldhessek neki meghívót. Igazm van egy listám, de nem mindenki van rajta, úgyhogy akit érdekel a dolog, szóljon nyugodtan. Idegesen is szólhat, csak azzal várjon még, mert mostanában én is ki vagyok bukva.
Nem tudom, hogy leírjam – e ?
Biztosítással megtakarított pénzemhez igyekszem hozzájutni. Az egy dolog, hogy én figyelmetlen vagyok, de ha a biztosító munkatársa is az- elfelejti saját szemmel megnézni/leellenőrizni a kötvényemet… Remélem, hamar túl leszünk rajta.
Amúgy összeállítottam a takaró fedlapját, most majd átköltözöm egy nagy asztalra a varrógéppel, hogy ne akadjon be folyton, meg a nagy súlyt könnyebben tudjam mozgatni… Jobban mondva: egyáltalán tudjam mozgatni.

Tegnap gyakoroltam kicsit a szabadkaros varrást, íme az eredmény. A jobb felső sarokkal nem vagyok igazán elégedett, de azért nem bontom vissza. Most ezt félreteszem, szigorúan, hogy haladjak a takaróval. Talán lesz kép holnap, egy felülnézetit szeretnék, csak a pocsolyás teraszra mégsem szeretném letenni…