Címke: párnák

Cicáztam

Jött egy kedves kérés, hogy készítsek kislánynak, cicaszeretőnek párnát…

Ugyebár a munkát felügyelni is kell valami illetékes élőlénynek. 🙂 Elég álmos volt, de a kötelességtudata nem hagyta aludni. 🙂
Két kis neszi.
Posted by Picasa

Hogy megy ez Angliában?

Ha vállakozást indítasz Angliában, az első évben nem kell adóznod és nem kell eldöntened azt sem, hogy betéti társaság legyél, vagy korlátolt felelősségű társaság, vagy egyéni vállakozó…- azt mondják: nézd meg, hogy megy  a bolt, és aztán döntsd el, melyik lesz neked a legjobb.  
Ezzel szemben itthon rögtön az indulástól kezdve adózni kell, járulélokat kell fizetni. Mostanában osztrák mintára bevezették, hogy az induló vállalkozásokat segítő szándékkal, jóindulatúan ellenőrzik. (Persze, ha nincs minden rendben, azért büntetés jár…És csoda, ha minden rendben van, mert annyi szabály és kötelezetség terheli a vállalkozót, hogy képtelenés mindent betartani. ) Esetleg, bevezethetnék, hogy: a minimál bérből meg lehessen élni alapszinten. Ha valaki nem tud napi 8 órában dolgozni, akkor fizethetne kevesebb járulékot, pl. rész munkaidőre. 
Egy ismerősöm a kisgyereke miatt a havi kb. 160 órás munkát nem vállalta el, csak havi 132-t – ha jól emlékszem. Viszont a járulékokat a 160 után vonják tőle, úgyhogy havi 28 ezer ft-ot visz haza. 
Állítólag segítik azokat,  akik gyereket nevelnek és messze van a munkahelyük. 30 km-ben határozták meg ezt a távolságot. Annak idején, amikor az enyémek kicsik voltak, kiszámoltam, hogy ha bejárnék valahová dolgozni, pl. Budapestre, mert az éppen 30 km-re van: elmenne 3 órám az utazással, plusz a 8 órai munka. Mikor is látnám akkor a gyerekeimet? Amikor alszanak? Vagy költsem el a fizetésemet autóra? Szívesen tenném, de a mai fizetések úgy néznek ki, hogy az egyik fél fizuja elmegy a számlákra, a másiké pedig ételre. és nincsen nyaralás, meg új autó, meg építkezés. Vagy , ha mégis: hülye vagy, mert hitelt vettél fel. Igaz, mára kiderült, hogy inkorrekt feltételekkel, kell is figyelni a dolgokat, mert már van bíróság, amelyik megállapította, hogy bizonyos jogszabályokkal ellentétes dolgokat kényszerítettek rá a bankok a hitelt felvevőkre. 
Bocsi, de most nagyon ki vagyok akadva. 
Sokáig nem érdekelt különösebben a híres “söralátétes adóbevallás”. Ma megvilágosodtam: újrahasznosítás van a dologban: valószínű, hogy használatból kivont floppy-ra gondoltak, azon elég sok adat elfér azért. 
Nem értem azt sem, hogy ha elmegy a jóember (vállalkozó) számlakönyvet venni, miért nem elég a cégének az adószáma, a személyi igazolványa? Miért kell még a személyes adószámát is megadnia? A cég adatok és a személyi alapján nem tudják visszakeresni? 
Persze, szívesen veszem, ha valaki megmagyarázza. Jó pap is holtig tanul, nemhogy a magyar vállakozó. Amikor a férjem 21 évvel ezelőtt elkezdett dolgozni egy angol vállaltnál,  a tulajdonosok ki voltak akadva, hogy nem lehet előre tervezni semmit, mert évente változnak az adószabályok. Ehhez képest most azt akarják, hogy havonta lehessen változtatni a szabályokon! 
Ebben a helyzetben viszont velünk, vállakozókkal szemben viszont az lenne a korrekt, hogy ha nem volt jó hónapunk, nem volt elég bevételünk, akkor ne kelljen már járulékokat fizetnünk, hiszen olyan káoszban próbálunk meg talpon maradni, amelyet nem bírunk sem irányítani, sem kontrollálni. 
800 ezer kisvállakozás van kb. Magyarországon. azt mondta a kormány, hogy nem hagynak senkit sem hajléktalanná válni a deviza hitele miatt. Viszont hallottam már néhány durván befuccsolt vállalkozóról, akiknek mindenük odalett. A vállakozókat ki védi? És egyáltalán, rendben van-e, hogy az állammal szemben védeni kell magunkat? Erről az jut eszembe, hogy “Hulljon a férgese!” Csakhogy a kormány nem ezt ígérte, és nem férges emberekről van szó, hanem általában szorgalmas, kispénzű emberekről. 
Aki nem vállalkozó, hanem pl. multinál dolgozik, azt meg a “multi” zsákmányolja ki. Ha nincs munkád- nagyon nehezen találsz magadnak. Ha találsz, akkor meg 3 ember munkáját kell elvégezned. 
Kicsit lenyugodtam, most, hogy kiírkáltam magamból ezeket a gondokat.
Mutatom, tegnap mit varrtam. Saját használatra. 🙂

Zöldek és barnák

Ilyesmi színű faliszőnyeget szeretnék a hálószobába, hozzá illő sárgákkal és bézzsel…

Ez pedig egy pakolós, összehúzható fedelű táska kézimunka tanároknak, tanítónéniknek, kisgyerekes anyukáknak, vagy kötésmániás egyéb személyeknek. 🙂 Belül van egy nagy zseb, oda gondoltam az újságot, mintát, vagy egyéb nagy alakú bármit. Kívül pedig 6 zseb várja, hogy telepakoljuk ezzel-azzal. Némelyiknek még bőséget is csináltam, hogy ne csak lapos cuccot tudjunk beletenni. Ja, hogy a végén nehéz lesz cipelni? Talán a kerti padig kibírjuk. 🙂

Posted by Picasa

Még mindig a barnák

borítják be az asztalomat. Kis szabászati hulladék , kis szabad gépi játszadozás, és kész van a párna madárral, kövekkel, indákkal. Nem tudom, más macskája hogy van ezzel, de az enyém meg akar engem kímélni a sok munkától: mindig ráérez arra, hogy mivel készülök dolgozni, mert mindig arra fekszik le aludni. 🙂

Posted by Picasa
Azért egy kis zöld anyag is előkerült:

Meg barna kockás:

Meg a bogrács:

És a kutya:

És végül, de nem utolsósorban 🙂 , a férj:

Egyébként ezt a mondatot jól megjegyeztem fogékony tinédzserkoromból, amikor egy csomószor hallottam, hogy valami nagy erőfeszítést és munkát megünnepelve dícsérgetik egymást az emberek, és aki utoljára maradt, arról ezt mondták: “És végül, de nem utolsó sorban…”  De tegyük hozzá, a kondért is kitörölgette valaki végül… 🙂

Fáradt rózsaszín

Ezen a párnán a “hamis katedrál ablak” technikát próbáltam ki. Pár hétig átrendezés alatt volt a fél ház, és nem volt használható a varrógép- így kézzel varrtam, és jó volt. Olyan nyugis. Jól elfáradtam az utóbbi hónapokban, és elhatároztam, hogy amit lehet, a szabadban készítek el. Ez pont nem ott készült, de ha még lesz időm, akkor kint fogok munkálkodni.

Posted by Picasa